Vártúra a háromszéki EKÉ-vel

Vasárnap került sor a háromszéki EKE idei első vártúrájára Jártó Gábor vezetésével (az előző sajnos elmaradt), ezúttal Krizba várához. Mivel a túra érintette a Várhegy csúcsot is ami egyben SOTA csúcs is (YO/EC-326) ezért aztán én is csatlakoztam a túrához. Természetesen a nyilvánvaló hátsó szándékkal: bezsebelni a 6 pontot illetve odabiggyeszteni a nevemet a csúcshoz mint első aktivátor.
Az időjárás viszont nem nagyon akart most a kedvünkbe járni, szombaton havazott illetve később átváltott esőbe és a vasárnap is elég rosszul indult, reggel némi szemerkélő eső, teljesen beborult ég vár és biza Krizbához érkezve sem igen lehetett látni a célpontot a felhők miatt:

Borongós idő

Mindenesetre ez nem tántorított el egy maroknyi elszánt háromszéki turistát (és egy nagyon elszánt rádióamatőrt) hogy nekiinduljon a vár felé vezető erdei útnak. A templomnál történt találkozás után Kutastelep irányába folytattuk az utat, meglepő módon betonúton. A falu végén aztán elfogyott a beton és agyagos földútban folytatódott egészen az erdő széléig. Szerencsére nem volt túlságosan vizes így el lehetett járni, de biza esőben valószínűleg nem menne el az átlagos autó. De utána az erdő szélétől viszont már egy nagyon jó állapotban levő kövezett erdei út várt amelyik majdnem a tetőig kanyarog fel a hegyoldalban, hogy aztán egy nagy kerülővel szintén Krizbára érjen vissza. Ezen az úton hajtottunk tovább egészen a várhoz vezető leágazásig (ez utóbbi jól látható sárga festékkel meg is van jelölve):

Leágazás a vár felé

Innen gyalog folytattuk az utunkat a szintén kikövezett úton, egészen a piros ponttal jelzett gyalogösvényig ami a várhoz vezet.

Piros pont vezet a várhoz

Sajnos a köd egyre sűrűbb lett, szerencsére az ösvény könnyen követhető és sűrűn jelzett, úgyhogy hamar megérkeztünk a "várhíd"-hoz:

A vizesárok felett ívelő várhíd

Hanem a vizes és instabil rönköt nem mertük kipróbálni, úgyhogy maradt a kerülő út le a vizesárokba és a túloldalon fel:

Oldalról is fel lehet mászni

Kicsit vizes, kicsit csúszós, de mindenki szerencsésen átért a túloldalra, ahol már a zömtorony maradványai vártak:

Várhíd a bástyával a háttérben

Persze valamiért a köd is egyre sűrűbb lett,

Köd

de azért a vár maradványai egyre jobban kivehetőek lettek:

A zömtorony maradványa

Feljebb még egy kút maradványa illetve néhány faldarab ismerhető még fel. Azért még bóklászgattunk egy kicsit a vár körül,

Ez már elméletileg a vár területe

a vár északi oldalán egy faodúban egy elrejtett kincses-doboz is található, természetesen a túravezetőnk gyorsan meg is találta és bejegyezte az egész csapatot.
Mivel a köd csak nem akart felszállni

Torony és/vagy köd

ezért aztán rövid időzés után továbbindultunk a csúcs felé. A kövesút tovább folytatódott (miután visszatértünk a várhoz vezető ösvényről, úgyhogy azon mentünk tovább kerülgetve a nagyon friss medvenyomokat. A csúcsra vezető kék kereszt jelzés is nemsokára csatlakozott hozzánk, illetve miután elértünk a kövesút végéig (egy nagyméretű motorsírülőnél) már csak a kék kereszttel jelzett ösvény maradt ami először elvitt a csúcs alatt és mögötte kiérve a gerincre ráfordult a csúcs irányába.
Nem sokkal később már ott álltunk az 1104 méter magasan levő csúcskőnél:

Vár-hegy, 1104m

Én persze néhány fotó után már kerestem is a helyet az antennának, kicsit vissza alig néhány méterrel a csúcs alatt egy sokkal nyitottabb részén a gerincnek találtam egy ideális helyet, úgyhogy gyorsan neki is álltam a szerelésnek és aztán már mehetett is a CQ SOTA:

CQ SOTA de YO6PIB/P from YO/EC-326

na még egy fotó a háttérben a fák között van a csúcskő:

Aktiválási zóna

Sajnos a terjedés nem igazán volt velem, bár a köd már felszállt mire felértünk a csúcsra, de azért még mindig csúnya felhők tornyosultak felettünk, és eléggé gyenge riportok érkeztek, erős volt a QSB és néha még erős QRM-mel is meg kellett küzdjek. Így aztán az átlagosnál gyorsabban elfogytak a chaserek, és mivel az idő sem akart javulni, a többiek meg már kezdtek fázni, így aztán negyedóra aktiválás után már bontottam az antennát.
Hanem miután elindultunk visszafelé, meg félúton sem voltunk az autókig kisütött a nap. Persze már senki sem akart megfordulni és visszamenni a csúcsra, így aztán folytattuk az autókig, majd onnan tovább az erdei úton ereszkedtünk a másik oldalon. Az idő meg egyre csak javult, így aztán mikor leértünk az erdő szélére, már kimondottan szép idő fogadott jó lehetőséget teremtve, hogy egy kis szalonnasütéssel koronázzuk meg a napot:

Jó élet

Összességében tehát egy nagyszerű túrával zártuk a napot. Itt van az útvonal is amit bejártunk, autóval a világoskék színű útvonal, gyalog a kék illetve a piros letérő a várhoz (ja és sajnos a Basecamp-ben nincsen szalonna ikon ezért kellett pizzát tegyek, de mindenki természetesen olasz kaja helyett mi a jó hagyományos székely kajákat részesítette előnyben)

Túraútvonal