HEKE tábor Katrosán

Ezen a hétvégén került sor a háromszéki EKE idei megyei táborára, ezúttal a GÁMOK EVITA nevű táborában. Persze nagyon jó móka volt, van is itt néhány kép. Volt benne túrázás, tokányolás, jó kedv, jó idő, rossz idő minden ami kell.
De most nem is nagyon térek ki erre, hanem a túráról szólnék néhány szót mert hát a rádiózás sem maradhatott el. Két túra volt a táborból: egyik a Gombás-bércre, másik a borvíz-forrásokhoz, és hát bármennyire is szeretem a borvizet, a Gombás-bérc az SOTA csúcs (na jó némi nyakatekeréssel, de erről majd később) így hát egyértelmű volt a választás.
Persze nem lett volna EKE-túra, ha a legkönnyebb útvonalon megyünk, ezért egy alternatív útvonalat javasolt a túravezetőnk ami nagyjából a főutat elhagyva (azért volt 3 kilométer gyaloglás az aszfalton is) a gerincen ment végig a megyehatárt követve. Bár az eleje egy kicsit zűrös, főleg az erdőben amíg kiér a gerincre, de aztán fenn a gerincen nagyon látványos az egész.
Végig a gerincen egy jól követhető szekérút is végigvonul, így jelzés hiányában is egyszerű a tájékozodás, később pedig a Katrosából (a kocsma mellől) induló kék pont (nagyon hiányos) is csatlakozik de szinte feleslegesen.
Mindenesetre egy eleg hosszú evickélés után értünk el a csúcsig, vagyis hát majdnem. Mert van egy kis bibi a Gombás-bérccel és a SOTA-val. Maga az egész bérc egy elég hosszú gerincet képez, aminek majdnek a közepén egy kisebb nyeregben halad át az eddig követett szekérút, hogy aztán leereszkedjen Csángótelepre. Ettől délre van egy csúcs tetején egy kereszttel ami egyes térképeken úgy szerepel hogy Gombás-bérc 1199m magassággal (más térképek Pólya tetőnek is hívják) és általában minden turistaút ezt tekinti célpontnak főleg a kereszt miatt. Igen ám de észak felé a gerinc jobban emelkedik és a legmagasabb pontja (megint más térképek szerinti Gombás-bérc) 1214m magasságal egyértelműen a magasabbik és így természetesen a SOTA célpont is. Máskülönben viszont csak egy csupasz nagy kiterjedésű legelő, úgyhogy a kutya se jár arra. Természetesen a csoportunk is a keresztet vette célba és ott állt meg ebédelni, így én még egy kilométert kellett arrébb sétáljak, hogy rádiózhassak (a nyereg jó 40m-t esik, tehát az előbb-utóbb uniformizálódó 25m-es szabály szerint a kereszt kiesik az aktiválási zónából).
Hogy mégjobb legyen a telefonom is vacakolni kezdett, úgyhogy self-spot híjján biza nagyon megszenvedtem a minimális 4 QSOért. A többiek már rég elindultak visszafelé, mire meglett, így aztán rohamtempóban csomagoltam és vettettem utánuk magamat, de szerencsére még mielőtt a jelzés letért volna a gerincről utolértem őket. Pláne, hogy a csapat úgy döntött, jobb minél előbb a sört szopogatni a kocsmában, úgyhogy visszafelé a gerinc helyett a legrövidebb utat választottuk a jelzés mentén.
Végülis elég jól jött ki a dolog és egy fárasztó, de nagyon jó túrával a hátunk mögött zárhattuk a napot. Íme az útvonal:

Vártúra a háromszéki EKÉ-vel

Vasárnap került sor a háromszéki EKE idei első vártúrájára Jártó Gábor vezetésével (az előző sajnos elmaradt), ezúttal Krizba várához. Mivel a túra érintette a Várhegy csúcsot is ami egyben SOTA csúcs is (YO/EC-326) ezért aztán én is csatlakoztam a túrához. Természetesen a nyilvánvaló hátsó szándékkal: bezsebelni a 6 pontot illetve odabiggyeszteni a nevemet a csúcshoz mint első aktivátor.
Az időjárás viszont nem nagyon akart most a kedvünkbe járni, szombaton havazott illetve később átváltott esőbe és a vasárnap is elég rosszul indult, reggel némi szemerkélő eső, teljesen beborult ég vár és biza Krizbához érkezve sem igen lehetett látni a célpontot a felhők miatt:

Borongós idő

Mindenesetre ez nem tántorított el egy maroknyi elszánt háromszéki turistát (és egy nagyon elszánt rádióamatőrt) hogy nekiinduljon a vár felé vezető erdei útnak. A templomnál történt találkozás után Kutastelep irányába folytattuk az utat, meglepő módon betonúton. A falu végén aztán elfogyott a beton és agyagos földútban folytatódott egészen az erdő széléig. Szerencsére nem volt túlságosan vizes így el lehetett járni, de biza esőben valószínűleg nem menne el az átlagos autó. De utána az erdő szélétől viszont már egy nagyon jó állapotban levő kövezett erdei út várt amelyik majdnem a tetőig kanyarog fel a hegyoldalban, hogy aztán egy nagy kerülővel szintén Krizbára érjen vissza. Ezen az úton hajtottunk tovább egészen a várhoz vezető leágazásig (ez utóbbi jól látható sárga festékkel meg is van jelölve):

Leágazás a vár felé

Innen gyalog folytattuk az utunkat a szintén kikövezett úton, egészen a piros ponttal jelzett gyalogösvényig ami a várhoz vezet.

Piros pont vezet a várhoz

Sajnos a köd egyre sűrűbb lett, szerencsére az ösvény könnyen követhető és sűrűn jelzett, úgyhogy hamar megérkeztünk a "várhíd"-hoz:

A vizesárok felett ívelő várhíd

Hanem a vizes és instabil rönköt nem mertük kipróbálni, úgyhogy maradt a kerülő út le a vizesárokba és a túloldalon fel:

Oldalról is fel lehet mászni

Kicsit vizes, kicsit csúszós, de mindenki szerencsésen átért a túloldalra, ahol már a zömtorony maradványai vártak:

Várhíd a bástyával a háttérben

Persze valamiért a köd is egyre sűrűbb lett,

Köd

de azért a vár maradványai egyre jobban kivehetőek lettek:

A zömtorony maradványa

Feljebb még egy kút maradványa illetve néhány faldarab ismerhető még fel. Azért még bóklászgattunk egy kicsit a vár körül,

Ez már elméletileg a vár területe

a vár északi oldalán egy faodúban egy elrejtett kincses-doboz is található, természetesen a túravezetőnk gyorsan meg is találta és bejegyezte az egész csapatot.
Mivel a köd csak nem akart felszállni

Torony és/vagy köd

ezért aztán rövid időzés után továbbindultunk a csúcs felé. A kövesút tovább folytatódott (miután visszatértünk a várhoz vezető ösvényről, úgyhogy azon mentünk tovább kerülgetve a nagyon friss medvenyomokat. A csúcsra vezető kék kereszt jelzés is nemsokára csatlakozott hozzánk, illetve miután elértünk a kövesút végéig (egy nagyméretű motorsírülőnél) már csak a kék kereszttel jelzett ösvény maradt ami először elvitt a csúcs alatt és mögötte kiérve a gerincre ráfordult a csúcs irányába.
Nem sokkal később már ott álltunk az 1104 méter magasan levő csúcskőnél:

Vár-hegy, 1104m

Én persze néhány fotó után már kerestem is a helyet az antennának, kicsit vissza alig néhány méterrel a csúcs alatt egy sokkal nyitottabb részén a gerincnek találtam egy ideális helyet, úgyhogy gyorsan neki is álltam a szerelésnek és aztán már mehetett is a CQ SOTA:

CQ SOTA de YO6PIB/P from YO/EC-326

na még egy fotó a háttérben a fák között van a csúcskő:

Aktiválási zóna

Sajnos a terjedés nem igazán volt velem, bár a köd már felszállt mire felértünk a csúcsra, de azért még mindig csúnya felhők tornyosultak felettünk, és eléggé gyenge riportok érkeztek, erős volt a QSB és néha még erős QRM-mel is meg kellett küzdjek. Így aztán az átlagosnál gyorsabban elfogytak a chaserek, és mivel az idő sem akart javulni, a többiek meg már kezdtek fázni, így aztán negyedóra aktiválás után már bontottam az antennát.
Hanem miután elindultunk visszafelé, meg félúton sem voltunk az autókig kisütött a nap. Persze már senki sem akart megfordulni és visszamenni a csúcsra, így aztán folytattuk az autókig, majd onnan tovább az erdei úton ereszkedtünk a másik oldalon. Az idő meg egyre csak javult, így aztán mikor leértünk az erdő szélére, már kimondottan szép idő fogadott jó lehetőséget teremtve, hogy egy kis szalonnasütéssel koronázzuk meg a napot:

Jó élet

Összességében tehát egy nagyszerű túrával zártuk a napot. Itt van az útvonal is amit bejártunk, autóval a világoskék színű útvonal, gyalog a kék illetve a piros letérő a várhoz (ja és sajnos a Basecamp-ben nincsen szalonna ikon ezért kellett pizzát tegyek, de mindenki természetesen olasz kaja helyett mi a jó hagyományos székely kajákat részesítette előnyben)

Túraútvonal

Predeal mountains - continued

Last time was well half a disaster with depleting the batteries, so now with every battery fully charged it was time to visit the other two summits in the Predeal mountains.
First target was YO/EC-247, the closer one when going from Rosenau to Predeal. The path starts at the last serpentine before Pârâul Rece, with an unmarked forest road which goes up to the saddle between YO/EC-247 and 252 (activated last time) and continues towards 247. The forest road is closed by a barrier at the entry from the national road, but hiking past it is not a problem. Soon after passing the barrier a large pasture opens with nice view of YO/EC-011:

A view from behind of YO/EC-011

and also the YO/EC-247 ahead of us:

YO/EC-247 ahead

The pasture turns soon back into forest, however large clearings are still around the road with the spring already being manifested:

Springtime beauty

After reaching the col another great panorama opens to the south with the Bucegi plateau dominating the horizon:

Bucegi mountains

Bucșoiu (YO/MC-008) to the left

After the col the the road turns towards the summit, but before reaching the summit however the road takes another right turn, leaving the last portion of the ascent a direct through the forest one. I also made a mistake to take the straight away approach and had some very thick bush to fight through, however on the way down I found a much cleaner way along the ridge (which I also marked on the gps track below).
The summit is also thick woods, just enough room for the vertical antenna, but at least the summit stone offers a good place to sit on. After a good hour of operating packed together and went on towards the next summit. On the way back down, at the pasture it can also be glimpsed towards east:

YO/EC-241 in the distant

The hike to the YO/EC-247 was a longer one, it took almost 2 hours for the 5km hike (especially the last part in the bush and also coming back down along the ridge to avoid the bush) so it was kinda late so I decided to approach the summit from the other side, starting out from Predeal. This time fortunately on very good marked trail which goes from Predeal through the summit and going down to Pârâul Rece. It can also be hiked from the latter one, but is a longer trail, and already being late I wanted better of staying longer on summit activating than hiking.
The path is marked with blue cross, and starts right at the DN1 in Predeal first following the road which takes to Trei Brazi resort (it is well marked on the lampposts). After exiting Predeal the trail breaks off the paved road and climbs up to the ridge. The hiking trail starts near a table warning about the bears in the area:

Start of the blue cross trail

The bear threat should be taken seriously in this parts, as although they do avoid human contact, but they actually like to prey on goats, mountain goats that is. Fortunately I'm not there yet, and unfortunately the trail has too much motorcycle traffic, so no encounters for me this time. The trail is very good and easy hike:

Well marked trail to Leányka-havas

so about 40 minutes of walking I was up on the summit, which is actually a crossing road of three blue cross marked trails (the third one goes down to Trei Brazi), but the proper summit is not really marked, you just get some tables showing the directions and the hiking times:

On the summit

Although there is large clear spot at the crossroads, I wouldn't recommend rising the antenna right there, as there are too many riders passing by (with quite speed) and they would definitely bring down any antennas or guy lines spreading across the trail. So I operated a few steps into the woods not interfering with anyone (indeed while I was activating a few motorcycles passed by)

Shack on YO/EC-241

The decision to go from Predeal proved to be a wise one, getting down back to car just before sunset. This means that a three summit activation of YO/EC-252, 247 and 241 is only feasible in the summer with longer days to have enough time also for activating. (personal note: I do like to stay on activation as long as possible and work every chaser looking for me, instead of doing a 10 minute 4 contact run to accumulate many summits a day).
Finally here is the tracks I hiked:

Tracks to YO/EC-247 (red) and YO/EC-241 (blue)

Predeal mountains

A nice multi-activation area close to Brassó can be found in the Predeál mountains where 3 qualifying summits in close proximity waits for the adventurous SOTAer: YO/EC-247, YO/EC-252 and YO/EC-241. They also appear being doable in one day (well in summer day anyway), and although it is still late winter with pretty short days, I targeted these on this weekend.
Best approach is by the 73A road connecting Rozsnyó (Rosenau, Râșnov) with Predeal, where a small mountain resort Hidegpatak (Pârâul Rece) situated right at the col offers a good starting point to all 3 summits.
I was of course beginning with the closest summit, YO/EC-252, Piatra Arsă, which is right next to the resort and also has a quite good forest road up to near the summit. Actually half of the road is also paved and leads to the Forrest Administration's hut, so it might be doable up until there by car, but I think you might need a special permit to access this road by car, at least this is what the panel at the entry of the road suggests:

The starting point of the forrest road

This road is the easiest approach as it gently ascends along the ridge up to the hut, so it is an easy walk, but starting from well over the exit from Pârâul Rece towards Predeal, some can find it a bit too long away, for those there is a shortcut directly from the center of the resort, pretty much in the middle of the forrest up to the hut, from there the normal road can be taken. I also took the latter approach and stopped right at the col, which can also offer some nice panorama towards north with the Schuler (YO/EC-011) in the background:

Panorama from Pârâul Rece

Either way, not far from the Forrest Administration's place there is a logging road splitting out from the paved road mentioned earlier, which takes up to the close vicinity of the summit, with about 50m left cut through the forest up to the summit. Which is well pretty much the same full of tree (one large one right at the summit), except for the other side which is a big ravine. Not too much space for an antenna either, just enough to put up the vertical and guy it to the nearby trees. Here's a game of spot the antenna:

The summit of YO/EC-252

On the other hand, some rocks on the summit form actually a quite nice shack, albeit still a little cold this time of the year:

Shack on YO/EC-252

It was quite nice pileup in the morning, with several s2s, so time was flying by very rapidly, and I only noticed this, when to my great surprise (and of course annoyance), the radio went silent, as it turned out to my great embarrassment the battery went flat (both the LiION and the internal ones) so that was it for the activation, and also for the rest of the day, as without batteries it wasn't going to be a next summit.
So that was it for today, but at least I could check out the tracks to the summit, so I can give you two possible approaches as I mentioned before:

Track to the summit YO/EC-252 from the 73A road (blue the forrest road, yellow the shortcut)

Már megint a Hargita

Szerintem most már lassan kihagyhatatlan lesz a Hargita, ami végül is érthető, mégiscsak a Szent Hegy-ről van szó. Persze amikor az embert ez várja a tetőn:

akkor nincs mit tenni muszáj felmenni. Ez természetesen idén is így volt, és nem is rosszul, 118 QSO-val idáig ez a legjobban teljesítő aktiválásom. Ebben még a szél se tudott megakadályozni pedig majdnem lefújt a hegyről.
Na de tovább nem is részletezném, a múltkor leírtam már mindent, újabb fényképek a szokott helyen én még már várom a jővő évi aktiválást.

Last activation of the year

The end of December was quite unexpected WX-wise this year, almost 20°C near Arad is indeed a surprise, but also allowed us for some hiking in the Zarand mountains in like early autumn conditions. Never would have thought that nearing the end of year I can hike in the circumstances as below (doesn't really look as my last YO/EC-145 and YO/EC-123 activation):

Following the red triangle in "mid-winter conditions"

Anyway, following a recap activation of the YO/WC-189 which is practically the same summit as YO/WC-034 I activated earlier this year, but was promoted to a 2 point summit in the meantime, the obvious next target was the highest summit of the Western Zarand mountains, YO/WC-024 (Hegyes) with its 800 meters rising well above the surrounding plains (of about 120m average altitude). Together with my brother started out to the mountain resort of Kaszolya (Căsoaia) at the foots of the summit, near the village of Székesaranyág. There is paved road in very good shape to the resort, from where we get to choose between two trails up to the summit: red triangle and yellow stripe. Both are very well marked, the red triangle following the ridgeline up to the summit, while the yellow stripe follows the valley until right below the summit, then ascends quickly up. We chose the former one (red triangle) just by random, but it turned out to be a good choice as it is the better trail of the two, almost entirely a large easy to follow and easy ascend along the ridgeline. Coming down I decided to check out also the yellow stripe, but that one is a really tough trail even on descent, well at least the last quarter near the summit, where it is very steep, and the trail also many fallen logs across so it is tedious work.
The summit is entirely covered with forest, but is marked with a large stone, so it is easy to find, and has enough room to rise an antenna.

YO/WC-024 summit

There is also another option to access the summit, and my brother was also maniac enough to explore, on can take the yellow triangle road from Solymos to Kaszolya and midway switch to red stripe which also leads up to the summit. It is about 16km long trail, but also very good shape, it took my brother 2 hours to get down on it (of course it is mostly downward, but a nice hike anyway). Here is a map of the two trails: (us going up, and the long way down):

The red triangle trail from Kaszolya to Hegyes (in red) and the red stripe combined with yellow triangle from Hegyes to Solymos (in green)

YO/EC-145 and YO/EC-123

End of November brought a chilly but otherwise very nice weather, so it was time for another activation in the Prahova valley. I chose the YO/EC-145 (Clăbucetul Taurului) and YO/EC-123 (Clăbucetul Azuga) near Azuga. The former one has many trails up from Azuga and from Predeal, however we tried another trail up starting from the fishing pond near Azuga, situated right between the to two summits. Initially I wanted to activate both summits in one day, but well I stayed too much on the first one, very good propagation, including my very first VK contact and exceptional panorama, made us to leave the other summit to the next weeked. This in the end proved to be a bad decision as next week the WX was all against us, and while we did manage to get up to the summit, I could barely qualify it using VHF before the intense snowing and the wind practically blew us down the mountain. As usual I have uploaded the photos to the G+ page so I will add here only the track we made both days:

Tracks up and down to YO/EC-145 and YO/EC-123

Looking again I think (especially summer time) they can be both activated in a day starting from the location where we parked and taking the direct route. We came down some alternative trails which had quick descents and then a long walk on the road, but it was just for fun (after we decided to do only one activation per day).